Orson Welles számított erre, így aztán küldött egy levelet személyesen Leighnek, amiben leírja, hogy mennyire várja már a közös munkát. Leigh dühösen hívta fel az ügynökét azzal, hogy számára fontosabb a Welles-szel való munka, mint a gázsi. Leigh szívesen emlékszik vissza a produkcióra: memoárjában meséli el, hogy két héttel forgatás előtt elvonultak próbálni, ami alatt átírták saját szájuk ízére a forgatókönyvet, és hogy Welles mindig nyitott volt a színészek javaslataira. Ehhez képest egyáltalán nem volt biztos, hogy Welles rendezi a filmet. Először csak színésznek vették fel a produkcióhoz, de egy félreértés miatt Charlton Heston azt hitte, hogy Welles a rendező is, és nagyon megörült ennek. Hogy Heston elégedett maradjon, Albert Zugsmith producer végül megtartotta Wellest rendezőnek is. A végeredménynek ő maga nem feltétlenül örült: amint az előbb kiderült Leigh visszaemlékezéseiből, Welles alaposan átírta a könyvet – így lett Heston amerikai ügyészből mexikói rendőr, Leigh pedig pont fordítva: mexikóiból amerikai.
Még a helyszínt is kicserélte, Kaliforniából a mexikói határra helyezte át a cselekményt, ráadásul mindent eredeti helyszíneken akart forgatni (nem mindig jött össze, de a filmben tényleg csak egyetlen stúdióban forgatott jelenet van). Apropó, Mexikó: Heston élete egyik legnagyobb kihagyott ziccerének tartja, hogy a filmben nem spanyolos akcentussal beszélt. Mondani sem kell, hogy a film megbukott az amerikai pénztáraknál – Európában persze siker volt, ahol az éppen kibontakozó francia újhullám rendezői és kritikusai hatalmas elismeréssel fogadták. Sőt, levetítették a brüsszeli Világkiállításon is, ahol fődíjat kapott a Jean-Luc Godard és Francois Truffaut által elnökölt zsűritől – mindketten csak eztán készítették el első nagyjátékfilmjüket. A világkiállításos affér sem volt egyszerű: a stúdió nem akarta levetíteni ott, de a forgalmazási osztály feje annyira bízott a filmben, hogy mégis beküldte. Amikor a film fődíjat nyert, a forgalmazási munkatársat jutalomképpen kirúgták. Nem ez volt az egyetlen vetítés, amit le akartak tiltatni: az 1998-as restaurált verzió Cannes-i vetítését maga Welles lánya, Beatrice akadályozta meg, a bemutató előtt egy nappal.
Hogy még inkább összekuszálódjanak a szálak: a mexikói nyomozónak amerikai felesége van. Őt Janet Leigh játssza, aki pechére nem sokkal a forgatás előtt eltörte az egyik kezét. Szerepéről sokat elárul, hogy jeleneteinek nagy részét úgy is fel tudták venni, hogy begipszelt kezét valahova eldugta (autóban, ágyban). Néhány jelenetnél azonban megkerülhetetlen volt, hogy a gipszet a nap elején levegyék, és a nap végén gondos kezek újragipszeljék. Csak reménykedni merek, hogy ennek semmilyen egészségügyi következménye nem volt. Bár ennek már nem sok jelentősége van. (Na jó ez túl morbid, sorry. ) Janet Leigh színészi kvalitásaitól ebben a filmben sem ájultam el különösebben, de be kell vallanom, hogy "esztétikus" megjelenése mégis kellemes élményt nyújt a film megtekintése közben. Orson Welles rendezői tevékenysége kapcsán már furcsa is lenne, ha semmilyen probléma nem merül fel. Nos, a stúdió nem volt maradéktalanul elégedett az eredménnyel, kicsit 'átszerkesztették' a filmet. Az eredeti változatban több humoros, kissé abszurd elem is volt, amit a stúdió jobbnak látott kivenni.
letöltés.. Elemzés. iPad. Indavideo. iPhone. 480p. BDrip. MP4. Android. Stream. Film online. Filmek. Magyarul. Full Movie. DVDrip. Kritika. 1080p. Filmnézés. Avi. Szereplők. Teljes. Ingyen. 720p. Download. 4K Blu-ray. HD. Watch Free. Vélemények. Angolul filmet nézni A gonosz érintése hungarian A gonosz érintése Streaming HD-720p Video Quality A gonosz érintése Film teljes HD 1080p A gonosz érintése teljes film magyarul A gonosz érintése online film A gonosz érintése teljes film A gonosz érintése mozicsillag A gonosz érintése film online A gonosz érintése videa videa A gonosz érintése A gonosz érintése teljes film magyarul videa A gonosz érintése magyar A gonosz érintése online film
Charlton Heston jól hozza az elvhű Vargas figuráját, és nyilván ki kell emelni magát a rendezőt, aki Quinlan szerepében nagyon karizmatikus és emlékezetes alakítást nyújt. A gonosz érintésé n tényleg kevéssé fogott az idő. Máig kiemelkedő alkotása az amerikai filmtörténetnek, amely eleinte a nézők tetszését nem nyerte el, csak később ismerték el érdemeit. Ekkor viszont számos nagy rendező által megidézett és hivatkozott alapművé vált. A képek forrása:,,
A vírus, ami az egész világot foglalkoztatja Kétéves lett a Savaria-rovat – Ünnepi összejövetelt tartottunk Vannak olyan alkotók, akik egyszerűen arra születtek, hogy egy művészeti ágon belül irányt mutassanak, vagy éppen lezárjanak egy korszakot – Orson Welles A gonosz érintésével az utóbbit tette meg. Folytatjuk régi filmekről írt kritikasorozatunkat. A gonosz érintésé re gyakran hivatkoznak úgy, mint az amerikai filmművészet egyik kitüntetett műfajának vagy stílusának, a film noir nak a végére. Máig viták tárgyát képezi a film noir besorolása; egy biztos, vannak eléggé erőteljes jegyei, amelyek alapján Welles kidolgozta és annak rendje és módja szerint át is írta a műfaj/stílus jegyeit. Pont emiatt is lehet A gonosz érintésé t "a klasszikus noir sírfelirata" jelzővel illetni. A történet az amerikai-mexikói határon játszódik. A mexikói oldalról az amerikai kisvárosba érkezik egy autó, amely egy pokolgép miatt felrobban. Tanúja lesz az esetnek egy Mike Vargas nevű mexikói ügyész ( Charlton Heston), aki éppen mézesheteit tölti amerikai feleséségével, Susannel ( Janet Leigh) a kisvárosban, amikor merénylet megtörténik.